![]() Yet Henrietta Lacks remains virtually unknown, buried in an unmarked grave. HeLa cells were vital for developing the polio vaccine uncovered secrets of cancer, viruses, and the atom bomb’s effects helped lead to important advances like in vitro fertilization, cloning, and gene mapping and have been bought and sold by the billions. If you could pile all HeLa cells ever grown onto a scale, they’d weigh more than 50 million metric tons-as much as a hundred Empire State Buildings. The first “immortal” human cells grown in culture, they are still alive today, though she has been dead for more than sixty years. She was a poor Southern tobacco farmer who worked the same land as her slave ancestors, yet her cells-taken without her knowledge-became one of the most important tools in medicine. Her name was Henrietta Lacks, but scientists know her as HeLa. ![]() Összességében, bár nagyon jól bemutatja a szövettenyésztés történetét és az ezt övező etikai kérdéseket, a könyv legérdekesebb aspektusa talán a Lacks család története volt számomra, akik néhány generáció alatt a rabszolgaságtól a szegregáción át, börtöntöltelék családtagok sora után most jutottak el az első diplomás leszármazottig.Now a major motion picture from HBO® starring Oprah Winfrey and Rose Byrne. Az idősíkok között ugráló történetvezetés is jó ötlet volt, a könyv így még inkább olvastatja magát. Skloot igyekszik nagyon részletesen leírni azokat a jeleneteket, amelyeknél személyesen is ott volt (vagy amelyekről interjúalanyai elég részletesen beszámoltak neki), ezt néha kicsit erőltetettnek éreztem, de végül is működik, közel viszi az olvasót az eseményekhez. Mind a családtörténetben, mind a tudománytörténeti részben volt néhány elég megdöbbentő és megrázó fejezet, de sok könnyedebb epizód is. Mindeközben a baltimore-i család, volt rabszolgatartók és rabszolgák leszármazottainak néhány generációja, legfőképpen nehézségekkel nézett szembe: az alkoholizmus, aluliskolázottság, agresszivitás, elhízás, süketség, promiszkuitás, belterjesség csak néhány ezek közül.Īz utolsó tíz évben a szerző is a könyv szereplőjévé válik: miközben a HeLa történetét kutatja, nagy nehezen elnyeri a család bizalmát, és Henrietta lányával, Deborah-val közösen próbál minél többet megtudni az anyáról, illetve az intézetbe zárt és ott 15 évesen meghalt nővérről, Elsie-ről. A Henrietta Lacks rákos sejtjeiből tenyésztett sejtvonal nagyon ellenállóképesnek és szaporának bizonyult, még jobban elterjedt, mint a kutatók szerették volna, kibírt űrutazást és radioaktív sugárzást, részt vett rengeteg betegség kutatásában és oltás, gyógyszer tesztelésében, sok profitot termelt, de sok kárt is okozott. Skloot mesél a sejtkutatás fejlődéséről, Henrietta őseiről, életéről, szenvedéséről és haláláról, a könyv legnagyobb része pedig az azóta eltelt hatvan év története: a HeLa-sejteké és a Lacks családé. Henrietta Lacks fiatalon, harmincegy éves korában halt meg méhnyakrákban, de két nagy család is maradt utána: öt gyereke, illetve a HeLa sejtvonal, amelynek létezéséről előbbiek évtizedekig nem is hallottak, és azután is sok-sok időbe telt, hogy megértsék, miről is van szó, és megbékéljenek lelki és pénzügyi vonatkozásaival. Na de ezzel csak arra akartam célozni, hogy nem sok más könyvet olvastam szövettenyésztés-témában, ez viszont nagyon tetszett. ![]() Azt hiszem, a Szerelemről és más démonokról áll legközelebb ehhez a könyvhöz az eddigi olvasmányaim közül – amelyben a halott lány haja kétszáz év alatt 22 métert nő.
0 Comments
Leave a Reply. |
AuthorWrite something about yourself. No need to be fancy, just an overview. ArchivesCategories |